A sajtószabadság megsértése ellen rögtön és elvből tiltakoznék, ha csak az lenne a petícióban. Viszont, bár és nevetségesnek és elszomorítónak tartom, amikor politikusok avítt esztétikájukat akarják érvényesíteni, a petícióban foglalt állítás: hogy a művészetet szakembereknek kell értékelni, nem pedig politikusoknak, számomra nem elfogadható.

Egy demokráciában arra igenis joga kell legyen a megválasztott politikusnak, hogy beleszóljon, mire költik a közpénzt, beleértve a kultúrát is. Ez akkor is igaz, ha bölcsebb lenne szerintem másképp dönteniük, nem beleszólniuk egyes művészi döntésekbe, még akár saját ideológiájuk fényében is.

Legyen a színházcsinálás szabad? Legyen, saját, szponzori pénzből és jegybevételből. De az nem alanyi jog, hogy kritikusok vagy a színházcsinálók maguk döntsék el, mi menjen a (rengeteg) állami pénzből finanszírozott Nemzeti Színházban. Akinek ez nem tetszik, addig, amíg nem ültethet olyan politikusokat a megfelelő székekbe, akik az ő kulturális preferenciáit képviselik, vegye meg a kultúrát saját pénzén. Én így teszek.

#24: Váradi Balázs - Miért nem írom alá, bár a nagyjával egyetértek? 

 

Kedves Balázs! Arról mit gondol, hogy Alföldinek érvényes szerződése van 2013-ig? Az smafu? És arról mit, hogy a kifejezetten jegybevételre dolgozó és csakis szórakoztató színházat készítő Madách és Operett úgy kapnak támogatást, mintha művésszínházak volnának, utóbbi a Nemzetinél többet. És arról vajon mi a véleménye, hogy egy fasiszta kisebbség tomboló követelőzésére történik a leváltás, mert Alföldi "buzi, perverz, zsidó és a Nemzetihez méltatlan" - mindez olyanok szájából, akik persze semmit sem láttak tőle?Javaslom, hogy ezeket a tényeket se hagyja figyelmen kívül. Mellesleg Magyarországon még a Madách-féle zenés színházakban semigen lehet úgy jegyárat képezni, hogy a bevételből éljen meg a produkció, bármilyen sikeres. Színvonalas művészszínház azoban szinte sehol a világon nem létezik pusztán jegybevételből és szponzori pénzből. Vagyis a Maga logikája a hazai szabad művészszínház halálát jelentené.

#24: Váradi Balázs - Miért nem írom alá, bár a nagyjával egyetértek? 

Kedves Balázs! Ha ön saját pénzen veszi meg a kultúrát, akkor nyilván színházba nem jár, ugyanis minden színház jegyárainak nagy százalékát az állam/önkormányzat (tehát az adófizetők, közöttük nyilván Ön is) fizetik ki.

Mert azt azért világosan kellene látni: az államnak nincs pénze. Az államnak az a pénze van, amit az adófizetőktől így-úgy behajt. Tehát az adófizetők azok, akik a kultúrát támogatják.

És az adófizető állampolgárok azok, akik megbízzák a politikusokat a képviseletükkel, illetve ezért fizetést biztosítanak számukra – tehát a politikusnak nem önmagától, ab ovo van hatalma, hanem az állampolgárok ruházzák fel azzal, átmenetileg, alkalmanként. Magyarország nem királyság, és mi nem vagyunk alattvalók.

A jelenleg hatályos Alkotmány egyébként átvette az Aranybullából a ius resistendi-t, azaz az ellenállás jogát, amely a negyedik nemesi alapjog volt, és amely most (még) mindenkit megillet(ne), illetve kötelez(ne). A 2.§ (3) bekezdés szerint „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

Ezen felül a jelenleg hatályos Alkotmány alapján mindannyiunk alanyi joga a művelődéshez való jog, és kinyilvánítja az Alkotmány az oktatás, a tudomány és a művészetek szabadságát is:

70/F. § (1): A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

70/G. § (1): A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

#24: Váradi Balázs - Miért nem írom alá, bár a nagyjával egyetértek? 

 Politikusok - igy Szalai és csapata - valószinüleg annyit sem járnak szinházba mint egy pesti értelmiségi, igy aztán az ő izlésük nem igazán kellene hogy mérvadó legyen. Egyébként a kultura fogyaszthatóságát hadd döntse el a néző azzal, hogy bemegy a szinházba, vagy sem? A közpénzek pedig nem az állam pénze, hanem mindannyiunkké és ha nekünk a szinházi előadás mondandója tetszik, előadó müvészekkel elégedettek vagyunk, akkor ne a politikai csapat döntse el, hogy mely darab, mely rendezőjével mehet, vagy sem. Ez szintiszta diktatura, ezt sokan megpróbálták, Hitler, Sztálin, Rákosi, Novotny, Jaruzelski és ma ők hol is vannak? A mai generáció már a nevüket sem tudja hová tenni. De mi akik ma szeretnénk járni szinházba és fizetjük az adót, nem tudunk várni arra, hogy mikor bukik meg a diktatura.

#24: Váradi Balázs - Miért nem írom alá, bár a nagyjával egyetértek? 

Kedves Balázs!

Normál körülmények között szakmai bizottságok lennének megbízva azzal, hogy állami díjakra és állami pénzek elosztására ajánlatot tegyenek.

Ahol ez nem működik normálisan, ott többek között Radnóti Sándor és Závada Pál lemondanak a Kussth- és Széchenyi-díj Albizottságának tagságáról. A lemondottak nyilatkozatait és a témával kapcsolatos cikkeket ajánlanám figyelmébe, hátha megváltozik a véleménye.

Tisztelettel,

Szöllősi Barnabás

#24: Váradi Balázs - Miért nem írom alá, bár a nagyjával egyetértek? 

Kedves Balázs!

Egy demokráciában a megválasztott politikusok bármely testületének elsösorban ahhoz van joga, hogy megállapítsa a testület döntési illetékességébe tartozó költségvetési tételeket. Ezzel az igen egyszerû eszközzel is ki lehet fejezni, hogy egy adott finanszírozó testület (legyen az parlament, vagy helyi ill. megyei önkormányzat, stb.) milyen értékrendet képvisel. Kár emiatt belebonyolódni erõsen egypártrendszer-szagú törvénykezésbe.